Bajnokok Ligája megfigyelőként

Amíg az edzőképzést vezettem, mindig frissen építettem be a legújabb irányzatokat és a nemzetközi összecsapásokon látottakat a tananyagba: szerdán megnéztem egy BL mérkőzést, csütörtökön hazajöttem és a következő heti szakmai programba már be is építettem a tapasztalatokat. Számos olyan tudnivalóval is megismerkedhettek így a hallgatók, amelyek igen fontosak a profi edzői munkához. Jó lett volna, ha ezek szélesebb körben is elterjednek. Említenék egy példát: amikor a nemzetközi mérkőzéseken megjelentek különböző cégek, amelyek a játékosok fizikai teljesítményét mérték, rengeteg adattal halmoztak el minket. Nem mindegy azonban, hogy a mért adatokat hogyan értékeljük. Az egyik ilyen, hogy az a 11-12 km, amit egy futballista megtesz mérkőzésenként, nem elképesztő futóteljesítmény – mint aminek azt néhány szakember, de leginkább kommentátorok minősítik -, hiszen ennek a felét sétálva teszi meg. Az intenzív futások mennyisége persze valóban lenyűgöző, ugyanakkor a vágták össztávja 20-360 méter közé esik.

Magyar edzők számára különösen fontos lenne forgatni a szakmai összegzéseket, hiszen itthon egy ponton túl már nincsen előbbre lépési lehetőség az edzői pályán.

Adós vagyok még a szakmai értékelés menetének és szempontjainak leírásával. Magától értetődő módon,

	Edzésen

az UEFA-nál igen precíz menete van mindennek. Azt, hogy kik elemeznek találkozókat, az UEFA technikai igazgatója jelöli ki. A megfigyelőnek minden, az adott mérkőzésre vonatkozó anyag a rendelkezésére áll. Az összecsapást követően aztán, különböző szempontok alapján – csapatok összeállítása, cserék, játékrendszer, taktikai variációk, szakmai lépések, kiemelkedő egyéniségek elemzése, a csapat fejlődésének iránya, megfigyelt újdonságok – mintegy tizenöt oldalas értékelést kell írniuk, amelyet egy-két napon belül vissza kell juttatni a nemzetközi szövetségnek, ahol összegzik a beérkezett értékeléseket. Egy-egy sorozat végén, mint például a Bajnokok Ligája, egy teljes szakmai kötet születik az értékelésekből. A BL esetében, a döntő után, az elemzéskor személyesen is leülnek egymással azok, akik a legtöbbet jártak mérkőzésekre. Számos ilyen találkozón vettem részt magam is, olyanok társaságában, mint Alex Ferguson, Rafa Benítez, Arsène Wenger, Gerard Houllier, vagy Marcello Lippi. Az összejöveteleken meghatározott szakmai program szerint mennek végig a szakemberek a nyitott kérdéseken, amelyekről mindenki kifejti a véleményét, végül a technikai igazgató összegzi az egészet. Az elemzésekből született köteteket angol, német, spanyol, franica és orosz nyelveken publikálják, amit egyébként minden szövetség, sőt a profi klubok is megkapnak. Remek szakmai anyag, amelyet érdemes használni, mert a bennük leírtakból meg lehet látni a jövőt, de ami a legfontosabb, tanulni lehet belőlük. Én magam is rengeteget vettem át, illetve újítottam ezeknek köszönhetően a csapataimnál, így a Videotonnál is. Magyar edzők számára különösen fontos lenne forgatni a szakmai összegzéseket, hiszen itthon egy ponton túl már nincsen előbbre lépési lehetőség az edzői pályán. Ezért is sajnálom egy kicsit, hogy nem tudok a nemzetközi szövetségnél munkákat vállalni, pedig több meghívást kaptam, többek között májusban a madridi BL döntőre, vagy a világbajnokság elődöntőjére és döntőjére. Ám, ahogy azt már korábban is leírtam és most is hangsúlyozom: amióta a Videoton csapata mellett vállaltam vezetőedzői tevékenységet, nem tartom összeegyeztethetőnek a kétfajta feladatot, még részidőben sem! Így a VB-re sem utaztam el. Hogy is tehettem volna ezt meg, az átigazolási időszak és a felkészülés kellős közepén?