A mohácsiak gólját a későbbi Vidi-játékos, Havasi Lajos szerezte, akivel közösen felelevenítettük az 1982-es MNK-meccset.
1982 februárjában Mohácson lépett pályára a Vidi a Magyar Népköztársaság-Kupában (a mai Magyar Kupa elődjében). A két csapatnak azonban nem ez volt az első randevúja, hiszen az 1979/1980-as szezonban, szintén a kupában, már találkoztak egymással a felek, és az akkori 1-1-es döntetlen azt jelentette, hogy csapatunknak nem sikerült a legjobb 64 közé jutnia.
Két szezonnal később ismét 1-1-es döntetlen született, azonban a hosszabbítás utáni 11-es párbajt a Vidi nyerte meg, így másodszorra sikerült kiharcolnunk a továbbjutást a Moháccsal szemben. Azon a mérkőzésen a 32. percben Szabó góljával mi szereztünk vezetést, 10 perccel később azonban Havasi Lajos egyenlített. A rendes játékidőben és a hosszabbításban újabb gólt már egyik csapat sem szerzett, 11-es rúgások következtek. A hazaiak részéről Havasi és Berki nem hibázott, a folytatásban azonban Disztl Péter három büntetőt is kivédett, míg fehérvári részről Tiber, Szabó és Csongrádi értékesítette a 11-est, így a Vidi jutott tovább a kupában.
"Abban az időben a Mohács egy nagyon jó NB II-es csapat volt. Rengeteg egykori NB I-es labdarúgó szerepelt a keretünkben, többségük pécsi nevelés. Érdekesség például, hogy csapattársam volt Dárdai Lajos is, aki Dárdai Pál édesapjának, idősebb Dárdai Pálnak a testvére.Tisztán emlékszem az 1982-es Vidi elleni kupameccsre. A nagy hó miatt nem a mohácsi füves centerpályán, hanem a mellette lévő salakos pályán fogadtuk a fehérvári csapatot. Egyenlő erők küzdelmét hozta a találkozó, végül a 11-es párbajt elveszítettük, és kiestünk, de emelt fővel búcsúztunk az MNK-tól. Én pedig fél évvel később már a Vidi játékosa voltam. A kevés játéklehetőség miatt végül továbbálltam, ami életem legnagyobb hibája volt. Eltiltottak szerződésszegés miatt. Hamarosan érkezett Kovács Ferenc, akivel a piros-kékek megkezdték a nagy menetelést az UEFA-Kupa döntőjéig. Ha türelmesebb lettem volna, akkor talán részese lehettem volna annak a sorozatnak. Mert ott még a cserepadon ülni is megtiszteltetésnek számított. A vidis kötődésem azonban a mai napig megmaradt, a fiam, Havasi Dániel például néhány évvel ezelőtt még a Vidi futballistája volt, a Vidi II-ben pedig NB III-as gólkirályi címet is szerzett. Danival egyébként a mai napig rendszeresen kijárunk a Vidi meccseire, amikor csak időnk engedi.
A szerdai találkozón magabiztos Vidi-sikert várok, mivel jelenleg a Mohács nem olyan erős csapat, mint 35 évvel ezelőtt volt, ugyanakkor az biztos, hogy ezúttal is igazi futballünnep lesz a Vidi vendégszereplése, akár csak 1982-ben" - nyilatkozta honlapunknak Havasi Lajos.
Szerző: Wéninger Ákos
Fotó: vidi.hu