Nehéz, nagyon nehéz mérkőzésen nyert a Videoton Pápán.
Dr. Mezey György nagyjából ugyanazt a csapatot, és ugyanazt a hadrendet választotta, amellyel a hét elején, Zalaegerszegen is sikerült győzni – ugyanúgy kezdődött is a mérkőzés, mint kedden, Vidi helyzettel.
A forgatókönyv a folytatásban is hasonló maradt, az első félidőben jól, sőt helyenként kiválóan játszott a Videoton, és az ezzel kiharcolt fölény – hál’ Istennek, ez eltérés – gólokban is megmutatkozott.
Amikor az Elek Ákos fejesével, és Andre Alves higgadt lövésével, kétgólos előnnyel vonult szünetre a Vidi, alkalmasint sokan elkönyveltük, sima meccs lesz, a fiúk egyszerűen behúzzák Pápán a három pontot.
A vége valóban ez lett, de a második negyvenöt (pontosabban ötven) percben óriási szívvel küzdöttek játékosaink, tisztességgel tartották a hajót az „ellenszélben”, hogy meg tudják őrizni előnyüket.
Tény, hogy a második félidőre feljavult a Pápa, és a hazaiak – egyébként elkerülhető – gólja után kapkodó lett a Vidi játéka: erre szokta mondani dr. Mezey György, hogy pánikfutball. Azt azonban nehéz lenne patikamérlegen kimérni, hogy a csapat elbizonytalanodásában mekkora szerepe volt, a – mondjuk így – rossz napot kifogó játékvezetőnek.
Nem szokás saját véleményt „érvként” citálni, de most ide illik: az online tudósítás 6., vagy 7. percében írtuk le, Takács tönkreteszi a meccset. Már akkor látszott…
Különösen a fordulás után vált szembetűnővé, mennyire nem azonos mércével mér a kelet-magyarországi játékvezető. Amíg a Vidi alig rúghatott szabadrúgást a támadótérfélen, gondoljon ki-ki csak arra, hogy – az egyébként kulturált, szimpatikus, azaz az ügy szempontjából „vétlen” – Pápa hány tizenhatos-közeli szabadrúgást kapott, csak a legutolsó öt percben. Elek Ákos pirosáról nem beszélve, hat sárgát kaptak játékosaink: érdemes megnézni, ebből hány volt a meg nem torolt korábbi szabálytalanság utáni. Ilyen volt egyébként Elek szabálytalansága is, amelyért a pirosat kapta: ha Takács lefújja a középpályás elleni brutális elsőt, akkor nincs törlesztés.
Dicséri a csapatot, a pályán a hangadókat, a kulcsjátékosokat, hogy ilyen körülmények között is nagy szívvel küzdött mindenki, a srácok tudtak a klubért, egymásért küzdeni – úgy tűnik ez már valóban az új korszak Videotonja.