Hazai pályán - Dvéri Zsolt: "Gyerekkoromban egyetlen álmom volt, hogy én is a Vidi játékosa lehessek"

Dvéri Zsolt 1976. augusztus 12-én született Székesfehérváron. Profi pályafutása során - mely 16 évig tartott -  mindössze három magyar élvonalbeli csapatban szerepelt: Videoton FC, Gázszer FC, Újpest FC. Összesen 354 NB I-es mérkőzésen szerepelt, ezeken 66 gólt lőtt. 2001 és 2004 között 4 alkalommal pályára lépett a felnőtt válogatottban. "Drazsé"-val a szombati Újpest FC - Videoton FC rangadó kapcsán beszélgettünk.

- A Vidiben lettél élvonalbeli futballista 18 évesen, hogyan emlékszel vissza a kezdetekre?

Seregélyesen 11 évesen kezdtem el futballozni, egy évvel később már a Videotonhoz tartoztam. Kissrácként az 1984-85-ös UEFA-menetelésen nőttem fel, igazi extázisban követtem a Vidi menetelését, és nagy hatással volt rám az a csapat, onnantól kezdve egyetlen álmom volt, hogy egyszer én is a Vidi játékosa lehessek. Még a Seregélyes serdülő játékosaként egyszer a Videoton korosztályos csapata ellen játszottunk, én pedig a mérkőzés után megkérdeztem a Vidi edzőjét, hogy van-e arra lehetőség, hogy én náluk focizzak. Kiss Lajos bácsi volt ez az edző, aki nem sokkal később megengedte, hogy egy hétig együtt készüljek a Videoton utánpótlás csapatával, mindez szezon közben történt. Szerencsére sikerült meggyőző teljesítményt nyújtanom, így a következő átigazolási időszakban már le is igazolt a Vidi. Itt végigjártam a szamárlétrát, végül a 18. születésnapom előtt megkaptam életem első profi szerződését, és az 1994-95-ös szezonban be is mutatkozhattam az élvonalban.

- Melyek azok a Vidi-mérkőzések, amelyek a legemlékezetesebbek számodra?

Szerencsére van néhány ilyen (nevet). Pont a 19. születésnapomon játszottunk hazai pályán a Pécs ellen, nyertünk 3-1-re, én pedig szabadrúgásból gólt szereztem. 2006-ban a Kairat Almaty elleni UEFA-Kupa-meccsen 1-0-ra nyertünk a Sóstói Stadionban az én gólommal, ez szintén emlékezetes találkozó volt számomra. Ugyanebben az évben megnyertük a Magyar Kupát is, ahol az elődöntőben a DVSC-vel játszottunk, és az idegenbeli mérkőzést az én gólommal nyertük meg 1-0-ra, a visszavágón döntetlent játszottunk. A tv-s szakértők szerint mindkét összecsapáson én nyújtottam a legjobb teljesítményt. Hála istennek szép számmal vannak tehát olyan találkozók, melyekre jó szívvel emlékezhetek vissza.

- Van legalább két Újpest elleni találkozó is, ami emlékezetes lehet akár a te számodra is. Az egyiket 1998-ban hazai pályán játszottuk, a másikat 2006-ban a Népstadionban.

Valóban. 1998-ban az Újpest nálunk, Székesfehérváron ünnepelhette a bajnoki címét. Azon a meccsen számunkra nagyon fontos lett volna a győzelem, hiszen azért küzdöttünk, hogy elkerüljük az osztályozót - ez végül nem sikerült. Megmondom őszintén, fájó szívvel néztük akkor a lila-fehérek ünneplését a mi stadionunkban. A nyolc évvel későbbi találkozónk sokkal szebb emlék minden fehérvári játékos és szurkoló számára, hiszen nagyon hosszú idő után sikerült ismét érmet szereznie akkor a Vidinek az élvonalban. Számomra egyébként mindig különleges érzés volt az Újpest ellen pályára lépni, hiszen minden átigazolási időszakban megkerestek, hogy menjek hozzájuk. Végül 2000-ben kerültem a lila-fehérekhez, ami egy nagyszerű döntésnek bizonyult, hiszen pályafutásom talán legjobb évét játszottam Újpesten. Igaz, egyáltalán nem indult könnyen számomra az az időszak, az első félévem leginkább azzal telt, hogy megszokjam az új környezetet, és sikerüljön teljesen beilleszkednem. Nyáron új edző érkezett Kisteleki István személyében, és egy nagyon erős csapatot sikerült kialakítani a Megyeri úton, melyben én is kimagasló teljesítményt nyújtottam. Pályafutásom egyik legemlékezetesebb gólját is ebben az időszakban szereztem egy ZTE - Újpest mérkőzésen, amikor a félpályáról sikerült a hazaiak kapujába találnom.

- Amiatt nincs benned hiányérzet, hogy pályafutásod során sosem igazoltál külföldre?

De van. Mostani ésszel már kicsit másképp alakítanám a karrierem. Be kellett volna vállalnom a külföldöt, amikor lehetőségem volt rá. Hívtak Olaszországba próbajátékra, és konkrét izraeli és svájci ajánlataim is voltak. Nekem abban az időben azonban nem volt menedzserem, úgy voltam vele, ha egy csapat le akar igazolni, akkor azt azért tegye, mert jó játékos vagyok, és ne azért, mert jó a menedzserem. Utólag visszagondolva, talán nem ez volt a legjobb megoldás, egy menedzser segítségével biztos, hogy játszhattam volna külföldön, és úgy gondolom, nem vallottam volna szégyent. Most már azonban nem rágódom ezen, nem tekintek vissza a múltba, és nem játszok el a gondolattal, hogy mi lett volna, ha.

- Kik azok a játékosok, akik annak idején itt a Vidiben, majd később Újpesten csapattársaid voltak, és valami miatt komoly hatást gyakoroltak rád?

A Vidiben az egyik ilyen játékos Muzsnay Zsolt volt, aki a '90-es évek első felében a Videoton meghatározó labdarúgója volt. Tőle nagyon sokat tanultam, amit a Vidi mostani vezetőedzője, Horváth Ferenc is tudna igazolni. Nem volt ritka, hogy edzések után Feri és én kint maradtunk vele külön gyakorolni. Szintén sokat tanultam későbbi csapattársamtól, Vancsa Miklóstól is. Olyanok is vannak, akiktől emberileg tanultam nagyon sokat, gondolok itt Disztl Lászlóra vagy Csongrádi Ferencre. Újpesten Urbán Flórián és Véber György volt rám komoly hatással.

- Játékosként Magyar Kupát nyertél a Vidivel, a szakmai stáb tagjaként pedig részese lehettél az első bajnokcsapatunknak is, 2014 óta pedig a Vidi II edzői stábjában dolgozol, vagyis egyáltalán nem szakadtál el a klubtól.

Úgy tekintek a Videotonra, mint a második otthonomra. Életem nagy részét a Sóstói Stadionban éltem le, a mai napig szinte több időt töltök el itt, mint otthon. Úgy gondolom, nekem már ez marad az életformám. Óriási elánnal és óriási szívvel teszem a dolgomat minden nap. Folyamatosan fejlesztem magam, hogy mindig meg tudjak felelni az elvárásoknak. Korábban egyéni képzéseket tartottam, most pedig már második éve a Vidi II edzői stábjában dolgozom.

- Szombaton Újpest - Vidi rangadó. Milyen mérkőzésre számítasz?

A Vidi most jobb formában van, mint az Újpest. Már az MTK elleni mérkőzésen is azt láttam, hogy a srácok átérezték annak a jelentőségét, hogy az utolsó fordulóban saját kezükbe vehetik a sorsukat. Bízom benne, hogy szombaton Újpesten is hasonló felfogásban fognak játszani, és sikerül megszerezni az ezüstérmet. Ne felejtsük, az Újpest számára lesz még egy nagyon fontos mérkőzés egy héttel később, a Magyar Kupa döntője, ahol viszont már újpesti sikernek fogok szurkolni.