Miénk a Szuperkupa!

Csapatunk a 2012-2013-as szezon új mezében próbálta meg a tavalyi év után másodszor elhódítani a Szuperkupát. A mérkőzés előtt viharfelhők gyülekeztek Sóstó felett, amik a mérkőzés kezdetére el is vonultak, sajnos mint később kiderült, nem véglegesen.

Nagy lendülettel kezdtek a csapatok és rögtön a második percben, Rezes bal oldali beadása után Bódi Ádám lőtt a kapunkba, máris a Lokinál volt az előny. (1-0).

Hamar rendeztük sorainkat és fokozatosan vettük át a mérkőzés irányítását, ami főleg Gyurcsó Ádám megiramodásaiban öltött testet az első negyedórában. A 7. percben a jobb, a kilencedikben a bal oldalról, a tizenegyedikben pedig szögletből ívelt középre veszélyesen fiatal szélsőnk, de Novakovics kapus mindegyik alkalommal a helyén volt. A mérkőzés közepére elég feszültté vált a találkozó, Bognár játékvezető nem nagyon tudta kézben tartani a meccset, többször is elfelejtett sárgát adni, amit aztán a második félidőben próbált korrigálni, amikor összesen hetet osztott ki, 5-2 arányban a Debrecen "javára". A 34. percben Korhut szabadrúgása után Coulibaly csúsztatott a kapunkba, de lesen állt a támadó, így a gólt érvénytelenítették. Egy perccel később Torghelle kapott labdát az ötös sarkán, befordult Mészáros mellett, éles lövését a debreceni portás hárította, a játékvezető viszont kifelé ítélt szabadrúgást, mondván: támadónk rángatta a védő mezét. A 38. percben Sándor ívelt középre egy labdát, Vinícius a kapufára továbbította azt, majd a kipattanóból újra próbálkozott, de Novakovics védett. A 43. percben Szolnoki beadását Torghelle csúsztatta mellé, két perc múlva pedig Gyurcsó csavart kapu mellé egy szabadrúgást. A félidő végére beszorítottuk a Lokit, de gólt ekkor még nem sikerült szerezni, így 1-0-ás debreceni vezetéssel mentek pihenőre a csapatok.

A szünetben Tóth Balázs helyére Kovács István állt be nálunk, a hajdúságiaknál nem volt csere. Rögtön egy újabb érvénytelen góllal kezdődött a második félidő, egy kapu előtti kavarodás után Szakály rúgott Bozsovics kezébe, így utána hiába lőttek gólt a piros-fehérek, kifelé járt szabadrúgás. A következő percekben inkább a küzdelem dominált, az 56. percben viszont örömteli eseményt jegyezhettünk fel, hiszen pályára lépett a Vidiben Alvaro Brachi, aki április 10-én játszott utoljára. A 60. perc környékétől megint egyre veszélyesebbek lettek a támadásaink, először Gyurcsó beadása után pattogott a labda a debreceni kapu előtt, de végül elrúgták a védők, majd Walter Lee beadását paskolta ki Novakovics. Időközben a félidő elejétől szitáló eső ömleni kezdett, és egy-egy csendesebb perctől eltekintve a mérkőzés végéig így is maradt. A 72. percben már nem volt ellenszere a DVSC-nek, Torghelle 14 méterről lőtt, és a Novakovicsról kipattanó labdát Kovács István az ötösről a kapuba vágta. (1-1).

(1-1).

Nikolics kezdte meg a büntetőbárbajt, és magabiztosan bombázott a kapu bal oldalába (0-1), a debreceni csapatkapitány, Szakály Péter pedig az elmozduló Bozsovics fölött a kapu közepébe emelt (1-1). Mitrovics laposan a bal alsóba helyezett, újra nálunk volt az előny (1-2), majd Korhut Mihály következett, akinek nem remegett meg a lába, ballal a jobb felsőbe csavart (2-2). A harmadik körben Gyurcsó Ádám a bal felsőbe bombázott, megint előnyben voltunk (2-3), majd jött Sidibe, aki a jobb felső sarkot választotta (3-3). A hosszú idő után pályára lépő Brachi jobbal laposan gurított a kapuba az utolsó előtt körben (3-4), Bódi viszont fölé lőtt, így egy gólra voltunk a Szuperkupától. Caneira vállalta az utolsó 11-est, és be is lőtte, 5-3 arányban, büntetőkkel nyertük meg sorozatban másodszor a Szuperkupát, és egy remek győzelemmel hangoltunk a jövő heti Európa Liga mérkőzésre.