Még nem értük el a nemzetközi szintet

Ez a meccs azért egészen más volt már, mint az eddigiek, látszott, hogy átálltak a játékosok a megszokott edzések színvonalára, hiszen végig jól bírták az iramot a mérkőzésen. Sokkal koncentráltabbak is voltak. Viszont a vereség után továbbra is azt tudom hangsúlyozni, jó tükör ez a túra, pontosan megmutatja, mit kell még tennünk ahhoz, hogy nemzetközi szinten is ütőképesek legyünk. A Slovan ellen más jellegű védekezési rendszerben játszottunk, mint eddig és egészen jól működött, ügyesen, jól oldották meg a játékosok a feladatot. A lényege, hogy nem az ellenfél térfelén szerzünk labdát, ezt hátrébb oldjuk meg, így a védelem nem nyílik ki, ezáltal stabilabb. Gólt csak akkor kaptunk – egy puha beívelésből, amit nem is tudom hogyan vétettünk el -, amikor már a fiatalok is a pályán voltak. Az Európa Liga hazai mérkőzésén nem, de Mariborban ezt a fajta védekezést szeretnénk majd alkalmazni. Ami a Slovan Bratislavát illeti, ismét meggyőződhettünk róla, hogy egy kitűnő csapat – ezt még a legelvakultabb Vidi szurkoló is látta volna. S ugyan kiegyenlített mérkőzés volt, és végre megvoltak a helyzeteink, de nem tudtuk kihasználni őket. Ez ilyenkor még elmegy, de élesben már nem. Egyelőre a mutatott teljesítmény – bár sokkal jobban játszottunk, mint a ciprusiak ellen – még kevés a nemzetközi szinthez. Nagyon nagy munka ennek az elérése, de én ezt örömmel végzem, s a játékosok edzésmunkájára sem lehet panaszom. Várom már, hogy kiegészüljön az edzőtáborban lévő gárda, mert akkor ennél jóval ütőképesebb csapat áll a rendelkezésemre.