A mérkőzést követően mindkét vezetőedző értékelte a látottakat.
Kovács Ferenc: "A látottak után gondolom, hogy nem kell különösebben bizonygatnom, hogy a jugoszláv csapat kiemelkedő erőt képvisel. Rendkívül szervezett, folyamatos a csapatjátéka, és van néhány kitűnő képességű futballistája. Olyan, aki a világ bármelyik csapatában biztos kezdőember lenne. Mi nagyon tartalékosan álltunk fel, minden játékosunk harcolt a győzelemért. Nagyon örülök a kétgólos előnynek, de ez még nem jelent továbbjutást. Szarajevóban nyílt, rendkívül heves csata várható. Erőt adhat a mieinknek, hogy Manchesterből is haza tudtunk jönni egy kapott góllal. Az esélyünk tehát adott, s legalább akkora, mint a Zseljeznicsaré. Sőt: mi valamivel közelebb is állunk a döntőbe jutáshoz, mert egyszer már győztünk. Rendkívül sajnálom a kapott gólt, de ha nem nekünk rúgta volna Skoro, akkor megtapsolom…”
Ivica Oszim: "A mérkőzésnek voltak percei, amikor teljesen a padlón voltunk, utána már-már közel álltunk a sikerhez. A végén, a harmadik gól úgy hatott ránk, mint derült égből a villámcsapás. A Videoton nagyszerűen kezdett, de aztán elfáradt. Hibáink hozták fel a hazaiakat a második játékrészben. Többet vártam csapatomtól. A hátrány jelentősnek látszik, mégis, ha sikerül a teljes csapattal kiállnunk, be tudjuk hozni."
Szerző: Papp Brigitta
Fotó: vidi.hu