BROCKHAUSER ISTVÁN:

"Csütörtökön a Vidi dönthet a saját sorsáról"

A KRC Genk egykori kiváló magyar kapusa - az Újpest jelenlegi technikai vezetője - Brockhauser István adott interjút honlapunknak.

1996 és 2002 között védte a belga csapat kapuját, vagyis jól ismeri az ottani viszonyokat. Meglepte Önt az, hogy ilyen jól szerepel az Európa Ligában a Genk?

Egyáltalán nem meglepő mindez számomra, hiszen a mai napig nagyon szoros kapcsolatot ápolok a belgákkal, főleg a csapat kapusedzőjével. Ő egyébként már 21 éve dolgozik a klubnál, és annak idején ő volt az én kapusedzőm is. A Genk már évek óta az egyik belga topcsapat, és nagyon jól gazdálkodik a klub. A legutóbbi szezonban két játékost is eladtak a Chelseanek - egy kapust és egy mezőnyjátékost - ez pedig bevételi oldalon nagyon nagy összeget jelent. Persze európai szinten még így sem nevezhető nagy csapatnak. Érdekes egyébként, - és félre ne értsen, ezt egyáltalán nem nagyképűségből mondom - hogy abban az időben lett egyre sikeresebb a Genk, amikor én is ott szerepeltem. 1996-ban tulajdonképpen nem is harcolta ki a csapat az első osztályba jutást, egy szerencsés véletlen miatt indulhattunk az élvonalban. Két csapat fuzionált, emiatt megüresedett egy hely, és a két feljutó csapat mögött a Genk szerepelt a legjobban a másodosztályban, emiatt indulhattunk végül a belga élvonalban.

Akkor nem bánta meg, hogy Győrből Belgiumba igazolt, igaz?

Hogy érti ezt?

Ahogy mondtam, mai napig rendszeresen tartom a kapcsolatot a belgákkal. De ezen kívül minden héten megnézem a Genk bajnokijának összefoglalóját az interneten, sőt ha tehetném, akkor a teljes mérkőzést megtekinteném. Szintén jóleső érzés volt, hogy mielőtt Köteles Lacit leigazolták, kikérték az én véleményemet is Laciról. Örülök neki, hogy tudott élni a lehetőséggel, és bizonyította, hogy milyen jó képességű kapus. Szóval, tényleg úgy érzem a mai napig, hogy én oda tartozom, mármint a genki klubhoz.

Mindent figyelembe véve, hogyan értékeli a Vidi idei nemzetközi szereplését?

Talán nem sértő, amit mondok, de a Videoton 1984-85 óta nem nagyon szerepelt a nemzetközi porondon, többek közt ezért is nagyon meglepő számomra a mostani menetelésük, hiszen kevés nemzetközi rutinnal rendelkeznek, ami pedig nagyon fontos ezen a szinten. Úgy vettem észre, hogy két arca van a csapatnak. Hazai pályán mindenkire veszélyes a Vidi, idegenben viszont nagyon defenzív futballt játszik a csapat. Persze tudom, mindenki úgy futballozik, ahogy az ellenfél hagyja. Az biztos, hogy talán az egyik legnehezebb mérkőzés vár csütörtökön a Videotonra, ugyanis a Genk még idegenben sem kapott ki a csoportkörben. Persze ugyanez az állítás igaz a belgákra is, vagyis talán a legnehezebb idegenbeli mérkőzésük következik, hiszen a Sóstói Stadionból eddig csak vesztesen távoztak a csapatok itt a csoportkörben. Az idei eredményeivel a Vidi egy nagyon nagy nemzetközi elismerést is kivívott magának. Korábban nem hiszem, hogy minden Székesfehérvárra érkező ellenfél túl komolyan vette volna a Vidit, most azonban biztos vagyok abban, hogy a belgák komolyan feltérképezték a fehérváriakat, és egyáltalán nem becsülik le a csapatot.

Ön szerint van reális esély arra, hogy a hátralévő két fordulóban kiharcolja a Vidi a csoportból való továbbjutást?

Szerintem erre nagyon nagy esélye van a székesfehérvári csapatnak. Nagyon fontos dolog az, hogy csütörtökön a Vidi a saját sorsáról dönthet, vagyis ha nyer, akkor biztos, hogy tavasszal is játszik még Európa Liga mérkőzést. Magyar csapat nagyon régen ért el nemzetközi szinten ekkora sikereket, ilyenkor pedig úgy gondolom, hogy a szurkolók többsége - klubhovatartozástól függetlenül - szurkol az éppen pályára lépő magyar klubcsapatnak, legyen szó akár a Ferencvárosról, akár a Debrecenről, vagy jelen esetben a Videotonról. És mivel természetesen én is elsősorban a magyar csapatoknak szurkolok, ezért most is a Vidi sikeréért szorítok, függetlenül attól, hogy mit is jelent számomra a KRC Genk.

(Fotó: sportgeza.hu, facebook.com)

Szerző: Wéninger Ákos

További hírek