id. Horváth Gábor

Igen sokat köszönhet Csiszár Gusztávnak és Lakos tanár úrnak, akik évekig egyengették az útját. Az NB-I-ben 1979-ben mutatkozott be, s itt is ragadt a Videotonban. Pályafutásának legkiemelkedőbb állomása volt az 1984-85-ös UEFA sorozat. Vajon mennyire változtatta meg életét a siker?

- Reflektorfénybe kerültünk és elismertebbek, megbecsültebbek, keresettebbek lettünk. A sorozatot követően több helyre is hívtak játszani, de mivel egyfelől nem vagyok egy „vándormadár-típus", másfelől nem kaptam kihagyhatatlan ajánlatot, ezért maradtam Fehérváron. Idősebb fejjel már szívesebben mentem volna, de akkor rajtam kívül álló okok miatt nem jött össze a belgiumi szerződés. Ezt az egyet sajnálom.

Horváth „Perás" - ahogy társai hívták, de erről majd később - az egykori nagy csapat azon tagjai közé tartozik, akik nem szakítottak a futballal pályafutásuk lezárultával, ám a többiektől eltérően nem adta edzősködésre a fejét. Belekóstolt ugyan az edzők életébe, de rájött, nem neki való. Ő inkább nyüzsgő, amolyan „jövök-megyek-intézkedek" típus, ezért a szervezési feladatokból vette ki a részét, s egy ideig technikai vezetőként dolgozott.

- Azok, akik hosszabb időt töltöttek a profi futballban, soha többé nem tudnak elszakadni tőle. Valahogyan, valamennyire mindig a zöld gyep közelében maradnak. A mai napig megemelkedik az adreanlin szintem - mint annak idején, amikor alig vártuk, hogy újból versenyezhessünk - amikor közeledik a bajnoki idény kezdete Olyan ez, mint a drog: függőséget okoz.

Ez persze nem is csoda, hiszen évtizedek teltek el Horváth Gábor életében úgy, hogy alig volt szabadságon, a napjai be voltak táblázva. No nyilván, kellett ehhez a megfelelő háttér is, a családnak el kellett fogadni a tényt, hogy a férj, az apa profi futballista. Perás fiáról, Gáborról úgy hírlik, UEFA-gyerek, vagyis a sorozat idején fogant.

- A Párizs St. Germain elleni kinti meccsre több feleség jött el egy utazási iroda kedvezményes akciójának köszönhetően... Így aztán az én (volt) feleségem számára tavasszal már befejeződött a kupa - legalábbis ami az utazgatásokat illeti -, mert addigra veszélyeztetett terhes volt Gáborral.

Ifjabb Horváth Gábor tehát mindig az UEFA sorozat emléke marad, csakúgy, mint azok az írások és fotók, amiket édesapja gyűjtött össze az évek folyamán, s amelyekben a 3-as számmal játszó hátvédről is elismerően nyilatkoztak, írtak. Ez a gyűjtemény többször segítette át őt a nehezebb időszakokon, ez volt a bevált módszere a bánatfelhők elkergetésére.
- Számomra a Manchester elleni két mérkőzés marad a legemlékezetesebb, azokon játszottam szerintem a legjobb formámban. Egyébként egyike vagyok azon keveseknek abból a csapatból, akik minden meccsen kezdőként léptek pályára, s egyetlen félidő kivételével végig is játszottam az összecsapásokat. Csak Végh Tibor és Burcsa Győző mondhatja el ugyanezt magáról. A sérüléseket szerencsésen megúsztam, soha semmivel nem operáltak, pedig 27-28 meccset is játszottam egy-egy bajnokságban.

S akkor most térjünk vissza arra, hogyan is lett Horváth Gáborból „Perás"?

- Volt egy ballonkabátom, ami olyan volt, mint az egyik akkoriban futó filmsorozatbeli nyomozónak, akit Perásnak hívtak. Amikor először felvettem, rögtön rámsütötték a nevet, s rajtam is maradt a mai napig. Olyannyira, hogy szintén focista Gábor fiamat egy kis torzítással mindenki csak Perának, vagy Kisperának szólítja.

S míg Kispera a Videoton FC alapembere, addig Perás a háttérben dolgozik: jelenleg dr. Mezey György sportigazgató munkáját segíti annál a klubnál, amellyel neve örökre összeforrt.

Névjegy:
Név: Horváth Gábor
Születési hely, idő: Kisláng, 1959. március 20.
Posztja, Vidis mezszáma: balhátvéd, 3
Klubjai: 1973-1991 Videoton
1992-1994 Velencetours
1991-1993 Enztsfeld (Ausztria)
1993-1996 Kirchslag (Ausztria)
NB-I-es mérkőzései száma: 317
NB-I-es góljainak száma: 6
Válogatottságok: Ifjúsági (6), Utánpótlás „B" (2)