És egyébként, hogy élsz? – Villámkérdések Filipe Oliveirának

Sziasztok! Helga vagyok, és igyekszem nektek az eddigiektől kicsit eltérően bemutatni azokat a játékosokat, akiket hétről hétre a Vidi mezében láthattok küzdeni a pályán. Legutóbb Juhász Rolanddal, előtte Juan Calatayuddal beszélgettem, aktuális "áldozatom" pedig Filipe Oliveira, vágjunk is bele! 

- Facebook vagy Twitter?
Egyiket sem használom, Instagram-om van.

- Hogyan tartod a kapcsolatot az otthoniakkal?
Általában Skype-on és Whatsapp-on beszélek a testvéremmel és a barátaimmal, a Facebook-ot nem használom.

- Mi az, ami a legjobban tetszik neked itt Magyarországon?
Nagyon tetszik az itteni kultúra és az ország történelme is lenyűgöző számomra. Most, hogy Budapesten élek és egyre jobban ismerem a várost, egyre jobban megismerem a magyar embereket is, akik az első perctől kezdve nagyon barátságosan fogadtak. Meglepő volt számomra, hogy a magyarok, akik annyi nehézségen mentek és mennek keresztül, hogy lehetnek ennyire barátságosak és kedvesek. Ez nagyon nagy hatással van rám.

- Szokott honvágyad lenni? Mit csinálsz ilyenkor?
Amikor még a feleségem nem tudott itt lenni velem és egyedül voltam akkor volt honvágyam, de mióta itt van és megszülettek a gyerekeink azóta könnyebb. Hiányzik persze a családom többi tagja, de jól érzem magam itt.

- Van olyan tulajdonságod, amin szerinted változtatnod kellene?
Igen, azt hiszem, egy kicsit makacs vagyok.

- Mik azok a legfontosabb tulajdonságok, amiket egy lányban keresel?
A hűség és a barátság. A feleségem számomra sokkal több, mint egy feleség és a gyermekeim anyja. Ő a legjobb barátom.

- Hova mész/mit csinálsz, ha ki szeretnél kapcsolódni?
Amikor még csak ketten voltunk más jellegű programokat szerveztünk, de mióta megszülettek a gyerekeink, gyökeresen megváltozott az életünk. Tropikáriumba járunk, parkba, játszóterekre. Kirándulunk olyan városokba, amiket még nem ismerünk, sokat sétálunk a Duna-parton, mert a gyerekek nagyon szeretik nézni a hajókat és a madarakat. 

- Van olyan hely a világon, ahova eddig nem sikerült, de mindenképpen el szeretnél jutni életedben?
Afrika. Kicsit jobban meg szeretném ismerni Dél-Afrikát, Mozambikot például.

- Melyik házimunkát végzed a legszívesebben?
A kedvenc házimunkám tulajdonképpen az egyetlen, amit mindig én csinálok és ez a beágyazás minden reggel. Természetesen mindent meg tudok csinálni, különösen mivel 17 éves korom óta egyedül élek. Most szerencsére a feleségem az, aki a kezében tartja ezeket a dolgokat.

- Mi az a tárgy, ami nélkül úgy érzed, nem tudnál létezni?
Egy rózsafüzér. Ez mindig velem van, és különleges jelentése van számomra, de hogy miért azt még soha nem meséltem el senkinek. Katolikus vallású családból származom. Madeirán éltem, amikor a Maritimo csapatában játszottam és minden szerda délután elmentem a templomba meghallgatni a misét. Nagyon rövid ceremónia volt, én általában az utolsó sorban ültem le hátul. Egy nap valamiért korábban érkeztem és előre mentem. Egy idős hölgy ült mellettem, aki a ceremónia végén odajött hozzám és nekem adta ezt a rózsafüzért és azt mondta, a paptól kapta, aki néhány hete a Vatikánból hozta. Akárhányszor látogattam el ezt követően a templomba, soha többé nem láttam azt a hölgyet.

- Van olyan gyerekkori esemény, amire szívesen emlékszel vissza?
Nagyon sok van. Nehéz feladat számomra egyet kiemelni, mert szerencsére elmondhatom, hogy fantasztikus gyerekkorom volt. Vidéken nőttem fel, nagyon sok barátom volt, fociztunk, játszottunk, gyümölcsöt loptunk a szomszédtól, jól éreztük magunkat. Nagyon jó emlékeim vannak.

- Mi volt a kedvenc tantárgyad az iskolában?
Főleg a reál tantárgyak.

- Ha nem labdarúgó lennél, akkor milyen munkakörben tudnád elképzelni magad?
A szüleimnek több cége is van otthon, ezért azt hiszem, hogy ha nem labdarúgó lennék, akkor az édesapámmal dolgoznék.

- Mi volt pályafutásod eddigi legszebb élménye?
Szerencsére nagyon sok van, de talán az, amikor az első meccsemet játszottam a Chelsea csapatában 18 évesen.

- Van valami meccs előtti bevett szokásod, ami nélkül nem lépsz pályára?
Általában keresztet vetek, mielőtt pályára lépek, de ezen kívül semmi különleges. Vallásos vagyok, de babonás egyáltalán nem. Úgy gondolom, hogy a kemény munka mindig meghozza a gyümölcsét. Persze szükség van egy kis szerencsére is, mint mindenhez az életben, de a befektetett munka a lényeg.

- Melyik sporteseményen voltál kint utoljára nézőként?
Az U19-es Európa-bajnokság portugál-német döntőjén a Szusza Ferenc Stadionban.

- Kedvenc hazai ételed?
Tenger gyümölcsei rizzsel.

- A magyar specialitások közül mi az, ami a legjobban ízlik?
A gulyás. Nagyon szeretem a magyar leveseket. 

- A csapatban szerinted melyik játékosnak van a legjobb énekhangja?
Nekem!